Aupair voltam Amerikában. Naplót írtam. Hazajöttem.
Elutaztam Spanyolországba. Hazajöttem.
Elutaztam Szlovéniába. Hazajöttem.
Elutaztam Belgiumba. Nekifogtam: könyvet írtam. Hazajöttem.
Érlelte lelkem a tapasztalatokat, s mint kagyló a homokszemekből igazgyöngyöt formál, úgy lett matériává mindaz, amit megéltem, papír s lenyomat formájában.
Lehet, hogy nem a legművészibb, lehet, hogy nem a legszínesebb; de az enyém. Megszületett. Ő az „Egy aupair naplója”. Most Nektek adom! Fogadjátok szeretettel!
Köszönettel és soha nem múló hálával tartozom szüleimnek, akik féltő és aggódó szeretetükkel egyengették utam és támogattak céljaim megvalósításában.
Köszönettel tartozom testvéremnek és barátaimnak, akik szüntelenül buzdítottak e könyv megírására.
Köszönettel és hálával tartozom azoknak, akik Amerikában tizenhárom hónapon keresztül családom helyett családom voltak, akikre mindig számíthattam.
Ajánlás:
„Györgyi kezembe adta az Amerikában töltött esztendődről szóló írásodat, és ezt végigolvasva muszáj legalább pár sorban megköszönni, amit olvasóidnak adsz. Tényleg élmény volt veled együtt átélni mindazt, amit végigcsináltál. Van abban valami sajátosan bensőséges, ahogy bepillantást engedsz nemcsak a téged körülvevő idegen világba, de saját belső világodba is. Abba, ahogy a honvágy, a magadra hagyatottság érzése lassan átalakul, és a napi munka, a barátok, a kisebb és nagyobb örömök egy új, szerethető életet kezdenek alkotni körülötted. Remélem, sikerül valahogy közkinccsé tenni, szerintem sokan élvezettel olvasnák.” Kertész Attila
Képek a 2012. tavaszi könyvbemutatóról:
