Ió görög királylány volt, Zeusz beleszeretett, ezért Héra tehénné változtatta. Testét böglyök csípték, vándorútra, menekülni kényszerült, de Prométheusz megjósolta neki, hogy majd Egyiptomba érve boldog lesz.
A mai Ió fiatal és kalandor, energikus, öntörvényű, és tinilányosan naplót vezet. Olyan vándorútra indult, amit nem tervezett előre, csak a célját tűzte ki. Saját böglyei mindaz az élet, amit maga mögött hagyott, és magába zár. De legfőképpen a női mivolta, érzelmei, szerelemre vágyása és a folytonos keresése űzi tovább, tovább és tovább!
De megragadni pillanatot olyan nehéz, mint ahogy gólt rúgni. Nem sikerülhet, ha gondolok rá, mégis gondolni kell rá, hogy megtörténjen.
Mégis akarni kell. És… Nem írtam le még a Madárt. Úgy, ahogy le akartam írni. Amikor elrepültem. (…) Annyira beszívtam „vele”, május kilencedikére virradó hajnalban, hogy nirvánás látomásaim lettek, és ahogy feküdtem az ágyon… és hihetetlen hányinger kínzott, csak egy valami oldotta fel bennem a rosszullét érzetét, amikor teljes agyammal azt kiáltottam, hogy: „Mindent szeretni! Szeretni! Szeretni! Mindent szeretni!”
Beszélgetőtársak: Szecsődy Péter, a könyv szerkesztője, és Ferenczfi János.
Július 4. szerda 19.00 • Szentendre, Eleven kert
Július 6. péntek 19.00 • Fogasház, Akácfa utca